A tanulmánykötet a kínai irodalom klasszikus korszakában kevésbé értékelt, de az elbeszélő irodalmi hagyomány alakulása szempontjából nagy hatású és jelentőségű szövegek bemutatására vállalkozik. Ezek jórészt olyan történetek voltak, amelyek üzenetei nem a hivatalos, konfuciánus értékítéletet közvetítették, illetve olyan megközelítést alkalmaztak, amelyek kívül estek a normatívnak és elfogadhatónak tartott szövegek körén.
A tanulmánykötet a kínai irodalom klasszikus korszakában kevésbé értékelt, de az elbeszélő irodalmi hagyomány alakulása szempontjából nagy hatású és jelentőségű szövegek bemutatására vállalkozik. Ezek jórészt olyan történetek voltak, amelyek üzenetei nem a hivatalos, konfuciánus értékítéletet közvetítették, illetve olyan megközelítést alkalmaztak, amelyek kívül estek a normatívnak és elfogadhatónak tartott szövegek körén.
A kötetben elemzett történetek a korai, 4. századtól népszerűvé váló zhiguai műfajában született meséktől a Tangkorban kedvelt chuanqi elbeszéléseken keresztül jutnak el a klasszikus mesék hagyományát kiteljesítő kísértethistóriákig, amelyek Pu Songling életművében kaptak kitüntetett helyet. A híres kínai regények pedig nem jöhettek volna létre, ha az apokrifnak tekintett szövegforrások nem épültek volna be az elbeszélő irodalmi gyakorlatba, és nem fejtették volna fel a mesék és mondák néphagyományig vezető szövedékét.
A tanulmánykötet a kínai irodalom klasszikus korszakában kevésbé értékelt, de az elbeszélő irodalmi hagyomány alakulása szempontjából nagy hatású és jelentőségű szövegek bemutatására vállalkozik. Ezek jórészt olyan történetek voltak, amelyek üzenetei nem a hivatalos, konfuciánus értékítéletet közvetítették, illetve olyan megközelítést alkalmaztak, amelyek kívül estek a normatívnak és elfogadhatónak tartott szövegek körén.
