A szerző az Árpád-kori érmék üzeneteinek megfejtését, majd az eddig lehetetlennek tartott, éves, vagy pár éves pontossággal történő kronológiai besorolását célozta meg. Ehhez egyszerre volt szükséges „olvasnia” az érmeképeket, belehelyezkednie egy-egy történelmi helyzetbe, és vizsgálnia a pénzekhez köthető olyan objektívan mérhető, vagy lekövethető információkat, mint amilyen az érmék súlya, ezüsttartalma, sziglafajtái, peremkialakítása, vagy a hátlapi érmeképek fejlődésvonala. Ezek alapján készült el az ÁK táblázat, amelyben a korábbi teóriákkal szemben szinte teljesen pontosan illik az adott királyok alá sorolt érmék száma a királyok uralkodási éveihez. Szintén az ÁK táblázat helyességét igazolja vissza, ha összehasonlítjuk az érmék sziglahasználatát – főleg a 12. századi érmék esetében – a táblázatban elfoglalt helyükkel. Jól ismert politikai, gazdasági, katonai, vagy akár személyes jellegű történelmi esemény érmén való leképezése is gyakran megerősíti, hogy az uralkodó pénze a valóban megfelelő évszámhoz van sorolva.
Ugyanakkor ez visszafele is működik. Nem kevés új információt hoznak felszínre az Árpád-kori érmék a történelmünkkel kapcsolatban. Történészek, régészek, művészettörténészek számára is igen hasznos, új tudáshorizont nyílik e könyv által. A történelmi vonatkozásra jó példa, hogy a szerző egy érme felirata alapján korrigálta az Árpád-ház családfáját, amelyből a 70-es évek óta hibásan „kiírták” Busilla királyné nevét. A régészek számára a leletek datálásához különösen hasznos lehet az ÁK táblázat, de egyes épületek rekonstrukcióját is segíthetik az érmeképek. A művészettörténészek is találhatnak számukra hasznos összefüggéseket, amelyek időnként még Magyaroroszágon is túl mutatnak - ilyen például a szárnyas oroszlán ábrázolása egy érmén, amely egy érdekes égi jelenséggel állhatott kapcsolatban. Az Árpád-kori apró ezüstpénzek tehát igazi információs aranybányák. Jó szerencsét!
Adatlap
A szerző az Árpád-kori érmék üzeneteinek megfejtését, majd az eddig lehetetlennek tartott, éves, vagy pár éves pontossággal történő kronológiai besorolását célozta meg. Ehhez egyszerre volt szükséges „olvasnia” az érmeképeket, belehelyezkednie egy-egy történelmi helyzetbe, és vizsgálnia a pénzekhez köthető olyan objektívan mérhető, vagy lekövethető információkat, mint amilyen az érmék súlya, ezüsttartalma, sziglafajtái, peremkialakítása, vagy a hátlapi érmeképek fejlődésvonala. Ezek alapján készült el az ÁK táblázat, amelyben a korábbi teóriákkal szemben szinte teljesen pontosan illik az adott királyok alá sorolt érmék száma a királyok uralkodási éveihez. Szintén az ÁK táblázat helyességét igazolja vissza, ha összehasonlítjuk az érmék sziglahasználatát – főleg a 12. századi érmék esetében – a táblázatban elfoglalt helyükkel. Jól ismert politikai, gazdasági, katonai, vagy akár személyes jellegű történelmi esemény érmén való leképezése is gyakran megerősíti, hogy az uralkodó pénze a valóban megfelelő évszámhoz van sorolva.
